...az első pályázati kiírásnak megfelelő levél a postaládánkba. Nagyon örültünk neki, és jókat mulattunk a levél tartalmán. A pályázat jogosult, elbírálás alatt. A többieknek sem kell csalódniuk, várjuk a további leveleket! Figyelem! Akinek a levele ezen a héten beérkezik azok extra jó válaszlevelet kaphatnak. ;)

Közben múlt héten pénteken, szombaton ki lett glettelve az előszoba (a nagy terv, hogy csak a kisszoba maradjon nem fog teljesülni, de azért még belehúzok péntekig). Ez elég jól ment, elég szépnek is tűnik, de ez majd igazából ma fog kiderülni, amikor nekiállok csiszolni. Mert ma visszacsiszolom, mindenképp (és ehhez a "mindenképp"-hez tartozik egy határozott fejbólintás is).

Vasárnap bicikliversenyen voltunk, ezért nem haladt a munka. Sajnos kiestem technikai probléma miatt. Úgy néz ki a hátsó agy racsnija adta meg magát. Amíg mentem nagyon élveztem, igazán élvezetes volt a pálya. Pont annyira volt saras, hogy élvezetes legyen, nagyon jó lefelék voltak benne, technikás volt, szóval igazán nekem való. Era sokat segített, nagyon jól szurkolt, és örülök, hogy jól érezte magát.

Miközben versenyeztem, öcsém és Tibor berakták a WC és főrdőszoba ajtókat, ezzel egész otthon jellege lett. Már csak kilincseket kell rá szerezni, meg kitalálni milyenre lesz festve.

Vasárnap elhoztunk Apóséktól, a tartalékba elraktározott és Sógoréknál már használt, konyhabútor egy részét. Tök jó, a két darab pont befér a hűtő és a fal közé, aminek köszönhetően Era 3 azaz három (!) dobozt kiürített. Hanygos üdvrivalgás. Azért reméljük készül majd a mérethelyes konyhabútor is mielőbb. A riasztó hírek ellenére kitartunk a natúr fa munkapultnál, ami világos, talán vaj színű ajtókkal lesz szerelve.Kíváncsi vagyok rá nagyon. Azért elég kemény ára van egy konyhabútornak (az előzetes számítások szerint), még úgy is, hogy a Kedves Sógor készíti. És itt most nem elégedetlenkedek, mert gyönyörűen dolgozik, és nyilván a fa munkapult és a kiválasztott ajtók sem a legolcsóbbak, de egy ilyet nem egy hétre csináltat az ember. Remélem az elgondolásaink, terveink beválnak, és gyönyörű lesz. Arról nem is beszélve, hogy bárki mással biztosan még drágább lenne, és tuti nem olyan minőség mint ahogy a sógor dolgozik. Jajj de várom már.

Meg azt, hogy a kisszoba maradjon csak már végre, de arra még azért várni, azazhogy azért még dolgozni kell.

Nem haladunk. Akár ennyi is lehetne ez a bejegyzés, de had magyarázkodjak kicsit, meg muszáj célokat leírnom, mert ha nem, akkor aztán tényleg nem lesz semmi.

A nem haladásnak több oka is van:

1. Kényelmesség. Ugye ott az ágy, a gyönyörű fürdő, a frissen bekötött villámgyors internet, a lemezjátszóm, a lemezeim, stb,stb. Így van ami elvonja a figyelmet, és elvegye az időt a munkától, és persze sokkal kényelmesebb hsra vetődve trackmill-ezni, facebook-ozni, vagy honfoglalózni mint csiszolni a glettelést.

2. Por. Ugye mivel ott lakunk már, a cuccaink szanaszét, meg élünk is, ezért például, ha csiszolom a WC-ben a plafont, akkkor minden alkalommal lehet föltakarítani. És hiába takarítunk föl, mindenhová eljut a por. Ha valahová nem száll el magatáól (kevés ilyen hely van) akkor széthordjuk papuccsal, cipővel, szerszámmal. A WC-vel mondjuk pont szerencsénk van, mivel az elszívó folyamatosan megy, így enyhe légáramlás befelé van, ami azért csökkenti az előszobában, vagy a konyhában a szállópor menyiségét, de meg nem szünteti.

3. Idő. Mivel spórolunk a szabikkal, ezért csak munka után, vagy hétvégén tudunk dolgozni a lakáson. Ezt az időt tovább csökkenti, hogy Era suliba jár munka mellett, és például ezen a héten minden nap foglalt délután. A hétvégék is úgy vannak, hogy pl 3 hét után illendő volt már lemennünk Székesfehérvárra Era szüleihez, mert jó ott lenni, meg a gyerkőcökkel is jó az időt eltölten. Aztán voltunk színházban is, meg az Én szüleimnél. Aztán vannak apró-cseprő dolgok, ezt-azt intézni kell, idemenni, odamenni. Era nincs otthon délután, így például tegnap hazamentem, hazafelé még felugrottam szüleimhez egy régi füzetemért, amikor hazaértem rendet kellett raknom a reggeli bringaszerelés után, ki kellett teregetni, mert az előre beidőzített (áldja meg a Mindenható aki kitalálta) mosógép elvégzett, majd felkészültem csiszoláshoz. Kb 19:30 volt mire egyáltalán hozzáfogtam az érdemi munkához. Én pedig pacsirta típus vagyok (korán fekszem, korán kelek) így gyorsan elszáll a kedv este nyolc után. Azért még tegnap lecsiszoltam, és végeztem pár igen apró hibajavítást egy pici glettel, hogy ma már tényleg festhessem végre a WC plafonját.

Hát ezek a fő okok. a cél pedig, hogy a március 15-ei hétvégére az előszoba-WC-fürdő tengely elkészüljön. Nagyratörő terv, de kénytelen vagyok feszített tempójú célokat megfogalmazni, hogy minden este munkával teljen, mert különben még jövő húsvétkor is a porlepte szerszámosdoboz mögé fogja hozni a csokitojásokat a nyuszi a kisszobába.

A Levélküldős versenyre eddig csak a kiírásnak nem megfelelő levelek érkeztek. Nem volt rajtuk bélyeg sajnos, így a Távfűtőműveket, a Vízműveket, és az ELMÜ-t kénytelenek vagyunk kizárni a versenyből. :(

A hétvégén ismét nyugodt tempóban haladt a felújítás. Fölkerült a postaláda a helyére, és elő lett készítve a WC glettelésre. Alaposan visszacsiszoltam a ráégett festéket, kapargattam, meg kipótoltam egy részt, ahol kihullott a két betonlap találkozásánál levő anyag.

Asztalos barátunkkal egyeztettük a terveket, akár már jövő hét vasárnap is bekerülhetnek az ajtók a WC-re és a fürdőre.

Rövid bejegyzésem lényege, hogy várjuk első leveleinket új, saját postaládánkba. Az első levélírók között értékes válaszleveleket sorsolunk ki! ;) A levelek (vagy képeslapok) beérkezési sorrendben lesznek díjazva, feladásuk kizárólag szép bélyeggel a Magyar Posta (vagy bármely külföldi posta) szolgáltatásán keresztül elfogadható, személyes benyújtás nem lehetséges. A leveleken szerepeljen a feladó neve, címe, a nyeremény válaszlevelek küldésének érdekében.

Címünk privát vonalon elkérhető.