A hétvégén Era szüleinél jártunk, ahol valamiért előszőr szób, majd előkerült egy gyönyörű, és működő ERIKA mechanikus írógép. Mint a család másik Erikája ez is elbűvölt, és néhány órát együt töltöttünk. Ennek a néhány órának néhány percében szletett a fenti vers. Annyit hozá kell még fűzni, hogy az írógép által használt "Q" karakterbe beleszerettem. Nem életem főműve, de gondoltam megosztom, mint aféle finom szösszenet a nagy lakásfelújítós szöveghalom közepette.

Azért a tegnapi célkitűzés hatására történt előrelépés is. Megint későn értem haza, de most nem vertem el időt az internetre, felraktam egy lemezt és miközben szólt a déli blues befejeztem a végső csiszolást, és felhengereltem egy réteg fehér festéket a WC plafonjára. Aztán, a gyors munkavégzés érdekében ma reggel amíg Era reggelit csinált felvittem még egy réteget. Nem akarom magam fényezni, de azért azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy határozottan fejlődőképes vagyok. Egész simára sikerült a glettelés-csiszolás. Mire a kisszobába jutunk, már egész profi leszek.

Azt hiszem ma neki is állok a közlekedőnek.