Pénteken természetesen nem sikerült befejezni a nagyszobát teljesen.

Vasárnap viszont nagy erőkkel estünk neki a glettelésnek, Apa pedig egyéb hasznos tevékenységeket csinált (néha kicsit hangosan).

Szombaton még leugrottunk Eráékhoz egy gyors köszöntésre, meg játszani a lurkókkal. Ennek az lett a vége, hogy rettentően sokat ettem. Hiába dolgozunk sokat a lakással, mérsékelni kell a kajálást, mert nem fogok beférni az ajtónkon. :D A lurkókkal nagyon jól elvoltunk, zabálni valóak mindketten. Vikit annyit cipeltem a nyakamban, hogy a térdhajlatom megfájdult, ami miatt aggódtam kicsit. (igazából mostanában ki-kiujjul a jobb térdemben egy őszi túrázós túlerőltetés) Alapos infralámpázás és Fastum gélezés után azonban másnap újult erővel vethettük magunkat az egyelőre kevésbé látványos, és izgalmas, de annál fontosabb munkába, a glettelésbe.

Jött Zsédő is, aki nagyon sokat segített (glettelt), és szórakoztatta a társaságot, meg Apa, aki különböző szar feladatokat vállalt be. Ilyen volt pl. a WC hátfal kibontása, kipucolása. Era is spaklit kapott a kezébe, meg én is. A nagyszoba körbe van kenve, a plafon 1/3-a, a kisszoba fele. Szerintem nem a legjobban logisztikáztunk, mert a nagyszobának kész kellene lennie, de majd holnap!

Holnap ugyanis szabin vagyok, és glettelünk Zolival, meg festjük a WC hátlapot, meg a szellőző csövet, meg csiszoljuk a glettelést meg konektort építünk be egy-két helyen, meg, a TV és rádió kábelt áthúzzuk a közlekedőn a WC-n át a kis szobába, meg...

Ma Era hazafelé megveszi a  MOFÉM csapteleünket. Egy kis érdekesség, tudtátok, hogy az olyan csaptelepeket, amik kádhoz és mosdóhoz egyszerre jók, és zuhany kivezetés is van rajtuk KMT csaptelepeknek hívják? Aztán megveszünk nagyon, nagyon sok mindent, amit lerakatolunk a lakásban.

Szerdán a vizeseké a terep, ha minden jól megy csütörtökön indul a burkolás, pénteken megint szabin vagyok, remélem akkor már a glettelés befejeződik, mert tegnap már eléggé ráuntam a dologra.

Közben az albérletünk február 1-től kiadva, szóval szorul a hurok! :) Azért szerintem vannak esélyeink.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.