Annyi minden történt, hogy már le is vagyok maradva a blogolással a felújításhoz képest.

Először is átvettük életünk első lakásának kulcsait, ami hatalmas élmény volt, és az ügyintézés elmaradt a várakozásaimtól. Kitöltöttünk egy papírt a mérőállásokról, átvettük a kulcsokat, és ennyi. Semmi fanfár, semmi dobpergés, semmi kézfogás, semmi pecsétes oklevél átadás. Azért nagy volt az öröm. 8:30-ra már mienk is volt első közös otthonunk. Körbejártuk a szomszédokat, bemutatkoztunk, beszélgettünk, mindenki nagyon kedves volt. Még jó, hogy körbenéztünk, mert a munkálatokat nem lehetett megkezdeni 3 előtt, mert a szomszéd néni unokája éjszakás, és sokáig alszik. Ez nem jó hír, de majd igyekszünk tekintettel lenni rá a hangos munkáknál.

A bejárati ajtóval szemben levő ajtójáratot ami az előszobát köti össze a közlekedővel (hívjuk most közlekedőnek) kiszélesítettük egy egész lehelletnyit. Majd aki felénk jár elmesélem a részleteket. Mindenesetre Apával és Öcsémmel el voltunk vele néhány órát. Béreltünk egy méretes ipari porszívót, ami rögtön sittes zsákba szívja a koszt, és azzal a nagyját összeszedtük a kosznak pornak. Vettünk még szerdán néhány szükséges holmit, glettanyagot, spaklit, glettelőt, létrát, stb. Praktikerben rögtön ott is hagytam egy jelentéktelennek nem nevezhető összeget.

Ez volt ugyebár szerdán, majd csütörtökön (tegnap) kimentünk munka után, és kipróbáltuk a glettelést. Szerintem egész jól ment, a nagy glettelővel is tudtam csináln, amivel haladni is jól lehetett. Az anyag, bármennyire is spórolósan csnáltam viszont fogyott, úgyhogy ma veszek 10 zsákkal és kimegyek. A Mai cél, hogy a nagyobikk szoba első glettelése meglegyen. Tegnap még kijött a sógornőm, és az unokatestvérük is megnézni a lakást. Nagyon aranyosak voltak.

Szóval a mai cél a glettelés, terveim szerint vasárnap csiszolunk, és javítunk és jövő héten nagyon szeretnék tapétázni, festeni, aztán parkettát lerakni legalább a nagyobbik szobába.

Öcsém most is kint van, és csiszolja a vésések tömítésére szolgáló betonozásokat, hogy előkészítse a glettelést, és fogadott szakembert is, aki felmérte a dolgát és hétfőn jön-megy.

Ja, és persze ezeken kívül haladnak az egyeztetések a szakemberekkel. Tegnap elég rendesen ledöbbentünk a vizesek árajánlatán, de aztán kis mérlegelés, és telefonálgatás után teljesen reálisnak ítéltük meg az összeget. Szerdán már neki is látnak a munkának, és remélhetőleg végeznek is vele. Hozzák a kádat, kicserélik a teljes csőhálózatot a mérőóráktól. Betesznek egy szűrőt is, hogy mindenféle rozsdás hordalék, és szemét ne juthasson be a mosógépünkbe, vagy ne tömítse el a csaptelepünket.

A vizesek szólnak a burkolónak aki elvileg másnap neki is lát a munkának.

Húha! Csempét, járólapot, fugát, tömítőt, kiegyenlítőt kell vennünk. Meg kell venni a mosdókagylót, a csaptelepet, tapétát, parkettát, szigetelést a parketta alá stb. Van dolog rendesen, lehet szabi kéne megint?!

Era közben intézi a papírügyeket, közművek átírását.

Szóval belekezdtünk.